... árnyékuk végtelenségig jönnek és szűnnek, mint láthatatlan valóság az éjben.És az első mondatomat elmondtam neked, remélem érzed te is, hogy köztünk ennél több lesz.
Nem tudom miért félek tőled. Félek, hogy nem kellek neked.
Hova tűntem, az önmagam szeretetével?
Elolvadt mint hó a tűzben, pedig árnyékt még magam előtt nézem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése