Hogy ki vagyok én? Nem tudhatom. Ahogy nem tudhatja ezt más sem. De vannak pillanatok amikor úgy érzem értelmetlen léteznem. És ilyenkor eszembe jutnak a boldog, örökkévalóságig tartónak tűnő percek, amikor legbelül száll a lelkem és ... mintha én lennék a világ közepe.
Ha összetörök is, maradni fog annyi erőm, hogy összeszedjem magam és rátaláljak önmagamra. Mert igen, még van rám szükség. Valahol a világ közepén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése