2012. november 1., csütörtök

hiányzik

Ő.
Úgy érzem nélküle semmi sem tökéletes. Lehet, hogy kifogás, de mégis!
Nincs itt.. és akarom, hogy mellettem legyen.
Hihetetlen, hogy ezt érzem... Most visszatekintve ő mindig olyan gyengéd volt. Tudta, hol a határ.. tudta, mi nevettet.
Mindig azt mondtam, hogy ő a legédesebb. Milyen igazam volt. Mindent úgy csinált ahogy én akartam. És mégsem volt unalmas.
Láthatatlannak találtam, lényegtelennek. De most, hogy nincs itt, eltűnt a lényeg. És tudom, hogy nem ő volt az akit a legjobban akartam. Sose volt az. Mostanáig.
Látnom kell amint visszatér. Látmi fogom. És már alig várom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése