Sötétség burkol... Látod már a fényt? Repülj bele egyenesen. csak a tűz az ( és porrá égsz).

Bementem, ázottan remegve.
Ott volt előttem és engem nézett.
Jól esett hogy van még esély a túlélésemhez...

Az élet tiszta mint a hó. Míg valaki saras talpával rá nem tapos.

Már önmagamat sem tudom korlátolni, saját határaimat tágítom mindaddig míg a határon is túlmegyek kényszerből akaratlanul.
Visszamentem a múltamba, átéreztem megint ugyanazt soha nem szabadulok soha el nem enged, de nem értem miért kell ilyennek lennie?
Jég, víz, pára.
Könnyből volt mind, könnyé is lesznek.
Emlékeket tartalmaznak cseppenként mi a földön összetörve vesznek el a semmibe.