Álmodtam róla... mindig belép valahogy az álmaimba és idegesít. De az álmomban boldog vagyok csak mert vett két nyalókát és az egyiket nekem adta..
Aztán felkelek és sehol semmi. És eszembe jut a szörnyű valóság. Hogy egyáltalán hozzá se szólhatok. És mindez a büszkeségem miatt. Úgy fáj... amikor látom, hogy szenved, amikor kínjában nevet.
Kíváncsi vagyok, hogy érez belül.. egyáltalán foglalkoztatja e annyira, mint ahogy azt én hiszem.

De van most más, aki eltereli a figyelmem. Már csak pár hétig lesz velem egy iskolában... Utána elmegy. És addig jól érzem magam vele. Mert tudom, hogy számítottam neki valaha. És tudom, hogy most is ugyanúgy megszerezhetem.
Nem tagadom, csak szórakozom.. Unom magam.. de tetszik ez az ujjamkörécsavarom dolog.

És mindeközben itthon is van egy hercegem. Egy titkos hercegem, aki rejtélyes és sármos na meg gazdag. Egy véletlen találkozás és egy mosolya feldobta a napom. El se hiszem, hogy észrevett a polcok mögül és, hogy ilyen magas és jó a stílusa.

Már meg akarok kapni mindenkit. Szörnyűnek érzem magam. Ráadásul csak egy vágyam van. Kijutni Angliába minél hamarabb. De néha nem értem magam... mégis minek?
Az egyetlen célomat kérdőjeleztem meg.