Múltkor még feladtam és elengedtem örökre az életemből.. De amikor rájövök, hogy az, akivel életem egyik legszebb estéjét szerettem volna tölteni mással lesz akkor, ezért kénytelen voltam más után nézni. Talán sokat gondoltam rá. Rengeteget gondoltam erre nyáron, hogy talán akkor majd én és ő.
És vettem a bátorságot, hogy megvalósítsam az álmom. Az elképzelhetetlennek tűnt álmot.
Ami mára már valóság.. bár hosszú folyamat volt, de megérte. Talán jobb is így. Sőt. Így a legjobb.
Lehet felszínes vagyok. Mert a főcélom végigvonulni vele, hogy mindenki nyáladdzon utána, és gyűlöljenek, hogy ilyen embert ismerhetek. És, hogy lássa ő is, hogy mit veszített azzal, hogy 2 évvel ezelőtt felkérte azt a lányt helyettem.
De közben mégis jó ez így. Jó lesz nagyon. És fogalma sincs hogy a királynő kérte fel. De majd tudni fogja. És mégiscsak ő az, aki személyiségében és külsejében is tökéletesebb bárkinél. Annyira boldog vagyok. Én vagyok a legszerencsésebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése