2010. július 6., kedd

Egy mondatot mondanék, utálom hogy nem lehetsz az enyém.

Szeretlek.
Mit is ér ez a szó neked?
Ér valamit egyáltalán? Vagy csak pár betű, papírra vetve.
Ürességet tartalmazó semmitérő formák..
Azt mondják, hogy az érzelem becsap, mind hazugság...
Ez mind csak testi vonzás.
Igaz, mit érek vele ha szeretlek, de te nem, akkor hát nem tök mindegy?

Vártalak téged, mert tudtam, hogy eljössz értem. De nem kértem hogy újra sebet véss a szívembe.

Rádnézek. Miért vagy ennyire tökéletes?
Azt hiszem nem értem már saját magamat sem.
Egyáltalán hogy kerültem egy szappanopera közepébe?

De egy valamit nem szabad elfelejtenem... Nekem mindig csak az kell, amit nem kaphatok meg. Talán már megint saját hibám csapdájába estem???
Az lehetetlen.

Sötét tekinteted rabul ejt. Megláttalak és felsikoltottam, hogy NEKEM Ő KELL!!!


Minden helyzetben adódik 1000 meg 1000 megoldás amit megjárhatsz, amelyek mellett dönthetsz.
De az én helyzetembe csak 2 féle út van..
Egy helyes és egy helytelen.
Egy könnyű és egy nehéz.
Talán rajtam áll ez az egész...
De képtelen vagyok dönteni.

Egy mondatot mondanék...
Utálom, hogy nem lehetsz az enyém.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése