2010. november 15., hétfő

Viharcsend.


Régóta vártam. Régóta tudtam.
Hogy megtörténik mindez.
Hogy elérem amit akarok.
De hogy pont aznap?
Ott?
Szembe veled ültem előtted.
Reflektor fényben villogtál, a csillagoknál is jobban csillogtál.
Nem okoztál csalódást, megjelentél előttem és szebb voltál az álomnál.
És volt az a pillanat mikor két pillantás összetalálkozott.
Mint ahogy tenger habja suhan meg a szellő alatt, úgy éreztem.
A mosolyod maga volt a tökély, láttál de nem tudod ki vagyok.
Pedig egy évvel ezelőtt írtam neked emlékszel e?
Herceg...
Lista, nevek.
Hány százezer gondolat, mennyi tévhit és rengeteg kívánság gyűlt össze értetek.
Ilyen hamar? Ilyen egyszerűen?
Tudom, hogy nem.. ez csak a kezdet. Ilyen könnyen és egyszerűen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése